Intézkedések

 

A KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ INTÉZKEDÉSEI

 1. A közterület védelmével kapcsolatos intézkedések

1.1 Igazoltatás

A közterület-felügyelő törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

Az igazoltatás – az igazoltatás okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

1.2 Tetten ért személy visszatartása

A közterület-felügyelő a szolgálata ellátása során jogosult:
- törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,
- a jogellenesen szerzett dolog kiadását megtagadó személyt,
- a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre
a rendőrség megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.
A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében a közterület-felügyelő kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

1.3 Előállítás

A közterület-felügyelő bűncselekmény vagy, azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki jogosult a tetten ért személyt az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni. A közterület-felügyelőnek ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie. 
A közterület-felügyelő az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a testi kényszert, vegyi eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.
A közterület-felügyelő az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át, a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át korlátozhatja.

1.4 Dolog ideiglenes elvétele

A közterült-felügyelő feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint támadásra, vagy az önveszély okozására alkalmas tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti, valamint a dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására. 
A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy testi kényszert, vegyi eszközt alkalmazhat.

1.5 Szabálytalanul elhelyezett jármű elszállítása

A közterület-felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi. A felügyelet a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe. Az elszállítás költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

1.6 Szabálytalanul elhelyezett jármű kerékbilinccsel történő rögzítése

Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat. A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

1.7 Hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű eltávolítása

A közterület-felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza, hogy a járművet a tulajdonos/üzembentartó 10 napon belül a közterületről szállítsa el. Az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

2. Vagyonvédelmi intézkedések

A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

3. Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések

3.1.1 Felvilágosítás kérés

A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. Felügyelő a felvilágosítás kérés során csak a feladatainak ellátásához szükséges kérdéseket teheti fel. 

3.1.2 Segítségnyújtás

A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt. A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni. A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.

4. Kényszerintézkedések

A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja. A közterület-felügyelő törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a 2012. évi CXX. törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással vagy sérüléssel jár. A közterület-felügyelő, a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön. A vegyi eszközök alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg. A közterület-felügyelő a meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, rendőrbotot, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat. 

4.1 Testi kényszer

A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, a közterület-felügyelő által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés akkor alkalmazható, ha a rendészeti feladatokat ellátó személy erőfölénye, vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható. Testi kényszer alkalmazása során a rendészeti feladatokat ellátó személy önvédelmi fogásokat is alkalmazhat. 

4.2 Bilincs alkalmazása

Bilincs alkalmazása azzal szemben indokolt, aki az intézkedő közterület-felügyelőt, segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja, vagy szökése a bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg. A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. 

4.3 Könnygázszóró palack és rendőrbot

A közterület-felügyelő az intézkedés megkezdésekor (szükség esetén)
- a könnygázszóró palackot készenlétbe helyezi és felkészül annak alkalmazására,
- a rendőrbotot kézbe fogja és felkészül a támadás elhárítására. 
A közterület-felügyelő, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának. A kényszerítő eszköz alkalmazását követően a közterület-felügyelő - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

5. Szankciók

5.1 Szabálysértési helyszíni bírság

A közterület-felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani. A közterület-felügyelő - jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között - szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni. A helyszíni bírságolás szabályait a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.), valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásáról szóló rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendelet módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet szabályozza. 
A Szabs. tv. alapján a helyszíni bírság kiszabására jogosult:
- a rendőrség, 
- a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, 
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, 
- a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, 
- a közlekedési hatóság ellenőre, 
- a közterület-felügyelő, 
- a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, 
- az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, 
- a halászati őr, 
- a mezőőr.
Ha a jogszabály helyszíni bírság kiszabását lehetővé teszi és a közterület-felügyelő a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel, egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről, valamint a szabálysértéshez rendelt közúti közlekedési előéleti pontról. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét, a helyszíni bírság összegét tudomásul veszi, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szab ki. A helyszíni bírság tudomásulvétele esetén a közterület-felügyelő tájékoztatja az elkövetőt a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről (Szabs. tv. 141. §, 142. §).

A helyszíni bírság összege ötezer forinttól- ötvenezer forintig, hat hónapon belül ismételt elkövetés esetén hetvenezer forintig terjedhet. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi, a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti, ha a helyszíni bírság megfizetésére a helyszínen bankkártyával nem kerül sor, az elkövető részére csekkszelvényt kell átadni, (a helyszíni bírság befizetése banki átutalással is teljesíthető) és fel kell hívni a figyelmét, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be. A kiszabott helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni, amennyiben erre nem kerül sor, abban az esetben, a helyszíni bírságot a járásbíróság elzárásra változtatja át. Az elkövető választása esetén a helyszíni bírságot közérdekű munkával megválthatja, melynek érdekében az állami foglalkoztatási szervnél (munkaügyi központnál) a befizetésre nyitva álló 30 napot követő 3 munkanapon belül jelentkezhet. Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását aláírásával igazoltan nem veszi tudomásul, a közterület-felügyelő a helyszíni bírságolás alkalmazásától eláll és közli az eljárás alá vont személlyel, hogy feljelentést tesz. A közterület-felügyelő nyomtatványt a helyszínen 3 példányban tölti ki. A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványból meg állapítja az eljárás alá vont személy személyi adatait.A közterület-felügyelő a nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt az eljárás alá vont személynek átadja. Az átadott csekkszelvény tartalmazza a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány sorszámát, a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését, számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és a kiszabott helyszíni bírság összegét. A helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni. A közterület-felügyelő által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság (fővárosi, megyei kormányhivatal járási [fővárosi kerületi] hivatala) gondoskodik. A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével értesíti a lakóhely szerint általános szabálysértési hatóságot. A szabálysértési hatóság a meg nem fizetett helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi az illetékes járásbíróságnak. Ha az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes általános szabálysértési hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni. Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen, vagy banki átutalással a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.

5.2 Szabálysértési feljelentés megtétele

A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tehet, ha a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, továbbá, ha a cél a helyszíni bírságolással nem érhető el, valamint, ha az eljárás alá vont a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, illetve a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott csekkszelvény átvételét megtagadja. E körülményekre a feljelentésben utalni kell.

5.3 A közigazgatási bírság

5.3.1 A közigazgatási bírság és szabálysértési bírság összefüggései

A Szabs. tv. 2012. április 15-én hatályba lépő rendelkezése kizárja a szabálysértési eljárás megindítását olyan jogsértés miatt, amelyre törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. Ezzel párhuzamosan került sor a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (a továbbiakban: Kkt.) 20-21. §-ainak módosítására, amely meghatározza azokat az ügycsoportokat, amiken belül - a Kkt. felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben határozza meg, hogy konkrétan mely tevékenység vagy mulasztás tartozik a közigazgatási bírság hatálya alá. A módosítás a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: KR.) felsorolt szabályszegést, ha azt nem a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben (a továbbiakban: GKM rendelet) előírt technikai eszközzel rögzítették, vagy az elkövető személye a helyszínen ismertté vált a vétkességen alapuló - a Kkt. 20. §-ba tartozó - közigazgatási eljárás hatálya alá sorolja. Abban az esetben is a Kkt. 20. §-a szerinti bírságot kell kiszabni, ha az objektív felelősség elvén indult közigazgatási eljárás során válik ismertté az elkövető személye. A Kkt. módosításával lehetővé vált, hogy a közúti ellenőrzés során a rendőrség mellett a közterület-felügyelet a helyszínen közigazgatási bírságot szabjon ki a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes szabályok megsértése észlelése esetén. Egyes ügycsoportokban (behajtási tilalom megszegése) a szabálysértési jogszabályok alapján korábban is jogosult volt szabálysértési helyszíni bírság kiszabására. Ennek biztosítása érdekében a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) kiegészült a 17/A. §-sal, amely rendelkezik arról, hogy a felügyelő a feladatkörébe tartozó - a Kkt.-ban megjelölt - közlekedési szabályszegés esetén jogosult közigazgatási bírságot alkalmazni a közúti forgalomban történő ellenőrzés során, amennyiben a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: BR.) felsorolt - a közterület-felügyelet hatáskörébe tartozó - szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyert. A kiegészítés lehetővé tette, hogy amennyiben az elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a GKM rendeletben meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben lehessen kiszabni (gépjárművezető távollétében kiszabott közigazgatási bírság). A KR.-ben, illetve BR.-ben felsorolt jogsértések esetében a Szabs. tv. 2. § (4) bekezdése alapján szabálysértési eljárás már nem indítható. Az eredményes végrehajtás érdekében a Kftv. 21. §-a biztosítja azt is, hogy a felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni többek között a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket. 
Az általános közigazgatási rendtartásról  szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 9. §-a szerint az Ákr. alkalmazása szempontjából hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amleyet (akit) törvény, vagy kormányrendelet, vagy önkrmányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatóságii hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör  gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vontahó el. Ennek értelmében a közterület-felügyelet hatósági jogköre a Kkt.-ban meghatározott, hatáskörébe tartozó egyes jogsértésekkel kapcsolatos helyszíni közigazgatási eljárás lefolytatására, illetve az azzal összefüggő intézkedések meghozatalára terjed ki. A Kkt. 20. § (11) bekezdés f) pontja értelmében a közterület-felügyelet is jogosult ellenőrizni és bírság fizetésére kötelezni a közúti közlekedési szabályok közül a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna) és a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértőit (Kkt. 20. § (1) bekezdés kg) alpont). A Kkt. 20. § (2) bekezdése szerint: „A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a munkaügyi hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.”

5.3.2 A közterület-felügyelő Intézkedési jogosultsága

A Kkt. értelmében a bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket a Kkt. 20. §-ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közterület-felügyelet ellenőrzési és intézkedési jogosultságát a Kftv., továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény határozza meg.
A közterület-felügyelő:
- köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé,
- által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedéstörvényes céljával, az intézkedés megkezdése előtt - ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni
A törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről. (Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. Jogorvoslati eljárás esetében a panasz a közigazgatási hatósági, illetve szabálysértési eljárás keretében kerül elbírálásra. Ennek hiányában a panasz elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak, tehát a rendőrség közigazgatási eljárás keretében végzi a panasz kivizsgálását. Az előadás tárgyát érintő szabályozás tekintetében ez utóbbi érvényesül, tekintettel arra, hogy a helyszínen kiszabott közigazgatási bírság, illetve a gépjármű üzembentartójával szemben alkalmazott közigazgatási bírság esetében nincs helye fellebbezés benyújtásának. A panasz benyújtásának - fő szabály szerint - nyolc napon belül van helye.)

5.3.3 Helyszíni eljárás

A behajtási tilalomra, korlátozott övezetre (zóna) és a kötelező haladási irányra vonatkozó – BR.-ben felsorolt – egyes rendelkezések megsértésének észlelése esetén a közterület-felügyelő jogosult a helyszínen a gépjárművezetővel szemben közigazgatási bírságot kiszabni. A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a közterület-felügyelő határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Az eljárásra vonatkozó részletszabályokat az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: NFM rendelet) határozza meg. Ha az elkövető a jogsértés tényét a helyszínen nem vitatja, a kiszabott közigazgatási bírságot tudomásul veszi a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell. A Ket. értelmében a jogerős döntéssel szemben nyolc napon belül bírósági felülvizsgálatnak van helye. Fentiekre tekintettel, amennyiben a szabályszegés elkövetője a helyszínen kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, illetve a szabályszegése elkövetője vitatja a jogsértés tényét - az intézkedést a helyszínen nem lehet lezárni - közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását kell kezdeményezni az elkövetés helye szerinti területileg illetékes rendőrkapitányságnál.

5.3.4 A gépjárművezető távollétében folytatható eljárás

A közúti forgalomban történő ellenőrzés során a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó – BR.-ben felsorolt – egyes rendelkezések megsértésének észlelése esetén a közterület-felügyelő jogosult a meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kiszabni.Ennek két konjunktív feltétele:
- a meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és
- a szabályszegést a GKM. rendeletben meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették.
Ebben az esetben az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.

A Kkt. rendelkezik arról, hogy a közigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.A kiszabott bírság befizetésére nyitva álló határidő leteltét követően a közterület-felügyeletnek ellenőriznie kell, hogy a kiszabott összeg beérkezett-e a számlájára. Amennyiben a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizetik meg, az elkövetés helye szerinti területileg illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni kell a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását. A közterület-felügyeletnek a közúti közlekedéssel összefüggő közigazgatási hatósági jogköre kizárólag erre az 5.3.3 és az 5.3.4 pontban foglalt speciális közigazgatási hatósági aktusra terjed ki.

5.3.5 Bírságok megfizetése

A közterület-felügyelet által kiszabott közigazgatási bírságot önálló költségvetési szervként létrehozott közterület-felügyelet esetében annak számlájára kell befizetni. Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény alapján a települési önkormányzatot illeti meg – többek között – a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege. Amennyiben a közterület-felügyelet az eljárása során, a rendőrségen kezdeményezi a közigazgatási eljárás lefolytatását, akkor a rendőrség által lefolytatott közigazgatási eljárásban befolyt bevétel már a központi költségvetés bevételét képezi.

 

Budakeszi Polgármesteri Hivatal, 

2092 Budakeszi, Fő utca 179  

+36 (23) 535-710/107  

kozbiztonsag@budakeszi.hu

Keresés