TÁJÉKOZTATÓ AZ INGATLANOK, A KÖZTERÜLETRE KIHAJLÓ, KINYÚLÓ NÖVÉNYZET, VALAMINT AZ INGATLANOK
ÉS AZ INGATLANOK ELŐTTI KÖZTERÜLET KARBANTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉRŐL
Nagykovácsi településen sajnos nagyon sok ingatlannál tapasztalható, hogy a telken belül ültetett fás szárú és egyéb növényzet a kerítésen, vagy az ingatlan határán túlra terjeszkedik. Az ilyen - a közterületre kinyúló - ágak és növényi részek sok kellemetlenséget okoznak a gyalogosan, illetve a járművel közlekedők számára. Továbbá, a kellemetlenségeken kívül még balesetveszélyes helyzeteket is előidézhet a gondozatlan, elhanyagolt növényzet pl. az útkereszteződésekben. Egy szélvihar vagy télen, az ágakra rakódó jég súlya is letörhet akár vastagabb faágakat is, amelyek szintén komoly veszély forrásai lehetnek egyaránt az emberi életre és az értékekre.
A fentiekkel összefüggésben felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az alább idézett helyi önkormányzati rendelten túl, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) számú MT. rendelet 33. § (1) b) pontja is előírja: „A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.”.
Kérjük a Tisztelt ingatlantulajdonosokat, hogy az ingatlanon belüli fás szárú növényeik folyamatos karbantartásáról gondoskodni szíveskedjenek. Továbbá, az ingatlan kerítésén túlnyúló növények ágai a közterület (pl. utak, járdák) akadály- és balesetmentes használatát ne befolyásolják!
A fent leírt problémakörön túlmenően, szintén több ingatlannál merült fel a folyó évben az ingatlan, valamint az ingatlan előtt lévő közterület, illetve az ingatlan előtt lévő vízelvezető árok tisztítási kötelezettségéenk elmulasztása. Helyi szinten az ingatlanok és az előtte lévő közterület - továbbá (ha van) vízelvezető árok - karbantartását Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 21/2017. (X. 24.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) szabályozza.
A R. 19. § (1) bekezdése szerint: "Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan, és az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.". A R. 23. § (1) bekezdése szerint: „Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat folyamatosan gyomtól, gaztól megtisztítsák.”. Továbbá, a R. 23. § (3-4) bekezdései szerint: „Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan területén és az ingatlanát határoló zöldsávban az ott lévő növényzet karbantartásáról gondoskodni. A karbantartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét és a rendszeres fűnyírást, kaszálást a vegetációs időszakban. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét.”.
A fent idézett helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott kötelezettségek elmulasztása miatt alkalmazott szankciókat Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelet határozza meg. E rendelet 6. § b) pontja alapján: „közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki a környezetvédelemről szóló 21/2017. (X. 24.) önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi vagy az abban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve attól eltérően cselekszik.” Ezzel összefüggésben arról is tájékoztatom, hogy az idézett rendelet 5. § (1) bekezdése szerint: „A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás természetes személy elkövetője kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetője kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, továbbá a (2) bekezdés szerint ismételt vagy folyamatos jogsértés esetén a bírság ismételten is kiszabható.”.
