BUDAKÖRNYÉKI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET

Kivonat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletből (közismert nevén: KRESZ) 40.§-ból:

„(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

A legtöbb esetben tehát az okozza a félreértést, hogy járdán parkolni - az egyéb feltételek megléte esetén is - nem akkor szabad, amikor nem látható tiltás, hanem akkor, ha látható annak engedélyezése! Azaz: a járdán várakozni nem akkor tilos, amikor tábla tiltja, hanem akkor szabad, amikor azt tábla megengedi!

Kivonat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletből (közismert nevén: KRESZ) 40.§-ból:

„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”

Kivonat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletből (közismert nevén: KRESZ) 41.§-ból:

„(3) A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla (61. ábra) tiltja..... A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó.”

Azaz a „mozgássérült” igazolvány sem mentesít minden alól:

• A járdán a tábla/útburkolat jel megléte kivételével minden feltétel betartása kötelező!
• Ahol megállni tilos, ott a mozgássérült igazolvánnyal is tilos a megállás!
• A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezést [15. § (6) bekezdése] e járműveknek is be kell tartaniuk! 

Azaz: ahol megállni tilos, ott mozgássérült igazolvánnyal is tilos a megállás!

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A. §-a szerint:
„A 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.”

Kivonat a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletből:

8. § (1) „Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.”

9. § „Érvénytelen az igazolvány, ha
a) a jogosult meghalt, az intézmény megszűnt, az intézmény működési engedélyét visszavonták;
b) időbeli hatálya lejárt;
c) a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
d) meghamisították;
e) a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;
f) a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.”

11. § (1) „Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) jogosult ellenőrizni.
(2) Az eljáró szerv az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány a 9. § értelmében érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről az érintettet szóban is tájékoztatni kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott gyanút megalapozza, ha
a) az igazolvány körözését rendelték el,
b) az igazolványon javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,
c) az igazolvány anyaga, megjelenése, adattartalma a 3. számú mellékletben meghatározottaktól eltér.
(4) A szükséges intézkedések megtételét követően az eljáró szerv az elvett igazolványt, valamint az elvételről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az igazolványt kiállító járási hivatalnak.
(5) A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzésére feljogosított szervezet jogosult az igazolvány érvényességét is ellenőrizni. Az igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén az ellenőrzésre feljogosított szervezet köteles értesíteni az eljáró szervet.”

A jelenleg hatályos szabálysértési törvény alapján a helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelőnek akkor van lehetősége a helyszíni bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni, ha a szabálysértés elkövetője a helyszínen van, a szabálysértést elismeri és a szabálysértés elkövetése megszakad (pl. a gépjárművezető tiltott helyen parkol le, de a közterület-felügyelő felszólítására, vagy a KRESZ tábla észlelését követően már a felszólítást megelőzve tovább halad és szabályosan parkol le). Nincs helye szóbeli figyelmeztetés alkalmazásának viszont akkor, amikor a közterület-felügyelő a járművezető távollétében szabja ki a szabálysértési helyszíni bírságot.