MI IS AZ A LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZET?

(közlekedés, parkolás a lakó-pihenő övezetekben)

 

A lakó-pihenő övezet olyan terület, melynek forgalma sajátosan szabályozott. Kezdetét a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtábla, végét a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábla jelzi:

Ezeket a táblákat valamennyi be-, illetve kivezető úton fel kell állítani. A lakó-pihenő övezet forgalma egyébként a KRESZ-ben szabályozott.

 

A lakó-pihenő övezet kialakításának célja:

• a közúti forgalom biztonságának növelése,
• a gépjárműforgalom okozta környezeti károk csökkentése,
• a közúti forgalom csökkentése,
• annak elérése, hogy az átmenő forgalom ne az övezeten haladjon keresztül,
• annak elérése, hogy a járművek legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedjenek, végül
• a közterület – közlekedési szerepe mellett – az ott lakók tartózkodására alkalmassá, vonzóvá, biztonságossá váljék.

Lakó-pihenő övezetnek bármely nagyságú településben a lakóterület, lakott területen belüli vagy kívüli üdülőterület kijelölhető, de csak bizonyos körülmények fennállása esetén. Az ilyen övezetet tisztán lakó, vagy üdülő funkciójú területen célszerű létesíteni, ahol a terület a lakás, a pihenés célját szolgálja, a megjelenő gépjárműforgalom célforgalmi jellegű. A forgalom számára fenntartott közterületet oly módon kell kialakítani, hogy járművel a 20 km/h sebességet ne lehessen túllépni, így kell a gyalogosok, kerékpárosok biztonságát, az ott élők megfelelő életkörülményeit biztosítani.

 

Lakó-pihenő övezet Létesítésének feltételei:

• a terület nagysága korlátozott, legnagyobb kiterjedése lehetőleg ne haladja meg az 1000 métert,
• úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető, átmenő forgalomtól mentesíthető legyen,
• az övezeten belül forgalmi út, gyűjtőút, közforgalmú közlekedési útvonal ne haladjon keresztül,
• a térség átmenő forgalmát az övezetet határoló utaknak kell levezetniük,
• az övezeten belül ne legyenek ipari, vagy mezőgazdasági üzemek, nagy forgalmú közintézmények, kereskedelmi létesítmények, melyekhez jelentős áruszállítás kapcsolódik,
• az övezetbe egy útvonalon be- és kilépő forgalom ne haladja meg a 150-200 jármű/óra csúcsóraforgalmat,
• a határoló utakon lévő közforgalmú közlekedési megállóhelyek 3-500 méter gyaloglási távolságon belül legyenek.

A kijelölés célszerű feltétele a sebességcsökkentő építési kialakítások léte. A csak táblákkal kijelölés nem elegendő, nem eredményes. Az övezeten belüli útkereszteződések egyenrangúak, továbbá célszerű biztosítani azt, hogy az ott lakók lakásuk közvetlen közelében az utcán parkolhassanak és a kialakított parkolótér se legyen a háztól messzebb, mint 150–500 méter.

 

Közlekedés lakó-pihenő övezetben

A lakó-pihenő övezetben történő közlekedést a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 39/A. §-a szabályozza, mely szerint:

 Lakó-pihenő övezetbe csak a következő járművek hajthatnak be

• kerékpár,
• az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
• az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,
• az oda látogatókat szállító autóbusz,
• az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,
• az út és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen,
• a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

 

A fentieken túlmenően a KRESZ további szabályai szerint, a lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni, illetve a lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára.

 

Végezetül, még egy fontos KRESZ szabály: ha az úton járda nincs, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják továbbá, járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

 

A fentebb felsorolt KRESZ szabályokat jól és egyszerűen mutatja be az alábbi grafika, melyből könnyen látható, hogy mennyi mindent jelent voltaképpen egyetlen „Lakó-pihenő övezet” tábla…