FIGYELEM, BUDAKESZIN VÁLTOZTAK A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS RENDJÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK!
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2023. szeptember 28-i ülésén elfogadta a közterület-használat általános rendjéről szóló 20/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendeletet. A rendeletelőírásai 2023. szeptember 29-től hatályosak.
1. A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed arra a természetes személyre, valamint jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Budakeszi Város közigazgatási területén belül a Budakeszi Város Önkormányzata tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületet, illetve földrészlet közhasználatra átadott részét használja.
2. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályai
A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.
Közterület-használati engedély birtokában végezhető tevékenységek:
a) a kereskedelmi, szolgáltatási és reklámozási célú tevékenységhez kapcsolódóan különösen:
aa) a közterület kereskedelmi, vendéglátóipari hasznosításához, üzlethelyiséghez kapcsolódóan kialakított ideiglenes vagy idényjellegű vendéglátóterasz kialakítása,
ab) árusító pavilon létesítése,
ac) alkalmi jellegű közterületi árusítás, ideértve a legfeljebb 2 m2területen folytatható kézből történő árusítás,
ad) idényjellegű fenyőfa-, zöldség- és gyümölcsárusítás,
ae) csomagautomata elhelyezése;
b) építési, felújítási, karbantartási, bontási, szállítási, rakodási munkálathoz kapcsolódóan különösen:
ba) építési törmelék, egyéb háztartási hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló konténer elhelyezése,
bb) építési munkával kapcsolatos állvány, valamint építőanyag tárolása úttesten vagy járdán, valamint közterületen;
c) közérdekből, közcéllal elhelyezett építményhez, létesítményhez, berendezéshez kapcsolódóan különösen:
ca) térítés ellenében végzett közösségi közlekedés és annak kiszolgálása céljára szolgáló terület kialakítása, létesítmény építése, használata;
cb) köztisztasággal kapcsolatos építmény és berendezés elhelyezése;
d) közcélú és magáncélú várakozási terület kialakítása, használata;
e) közterület reklám célú hasznosítása;
f) rendezvény tartása.
Közterület-használati engedélyt kell beszerezni üzemképtelen jármű 10 napot meghaladó – főútvonalat és tömegközlekedési útvonalat nem érintő, kizárólag mellékútvonalon történő – tárolása esetén legfeljebb 20 napra. A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen járműnek minősül a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt vagy amely műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan.
Közterületen a tevékenység megkezdése előtt legalább 48 órával korábban megtett írásbeli bejelentés alapján, közterület-használati engedély nélkül végezhető az alábbi tevékenység:
a) közút és járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalása;
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezése;
c) a magánszemély által a saját tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységhez igényelt, építési törmelék, háztartási hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló, legfeljebb 9 m3 űrtartalmú konténer évente legfeljebb egy alkalommal 48 órára történő ideiglenes elhelyezése.
Közterületen bejelentés alapján, közterület-használati engedély nélkül végezhető a hírközlési- és közművezeték, berendezés sürgős beavatkozást igénylő hibaelhárítása érdekében végzett munkálat.
A közterületet bejelentés alapján, közterület-használati engedély nélkül használhatja:
a) Budakeszi Város Német Önkormányzata,
b) Budakeszi Város Önkormányzata és intézményei,
c) Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.,
d) Budakörnyéki Önkormányzati Társulás intézményei,
e) Erkel Ferenc Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
Nem adható közterület-használati engedély
a) tömegközlekedési járművek megállóira vonatkozóan, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom célját vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;
b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény vagy az elhelyezni kívánt berendezés a gyalogos közlekedést, az úttestre lépő gyalogos észlelését vagy a gyalogosforgalmat szükségtelenül akadályozná vagy indokolatlanul elterelné;
c) személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz, lakóautó, lakókocsi, valamint (fél)pótkocsi tárolására;
d) zöldterületre, amennyiben a tervezett közterület-használat az ott levő növényállományt valószínűsíthetően maradandóan károsítaná és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a közmű javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatot;
e) közterületen nem árusítható termék forgalmazásához;
f) szeszesital árusítására az eseti rendezvények kivételével.
Nem adható közterület-használati engedély, ha
a) a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van vagy a korábban megkötött részletfizetési megállapodásban rögzített részletek megfizetésével 30 napot meghaladó késedelembe esik;
b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy évben legalább két alkalommal közterület-használati engedély nélkül vagy attól eltérően használt közterületet;
c) a kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a közterület-használati engedélyét szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták;
d) a kérelmező közigazgatási bírság kiszabása esetén a közigazgatási bírság összegét nem fizette meg;
e) a közterület-használat a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, a közegészséget veszélyeztetné vagy közerkölcsbe ütközne;
f) a közterület-használat a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna;
g) a kérelmezőnek lejárt helyi adótartozása van.
Nem adható közterület-használati engedély önkormányzati érdekre tekintettel.
Közterületen nem helyezhető el:
a) a jármű- és gyalogos közlekedést akadályozó, veszélyeztető tárgy;
b) kő, betontömb, karó, oszlop vagy bója;
c) komposzt tárolására szolgáló edény;
d) eladásra kínált jármű,
e) a közúti közlekedésben való részvételre láthatóan képtelen jármű.
A közterület - különös tekintettel az ingatlan előtti utcafrontra - nem keríthető el.
A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárásban az önkormányzat közterület-használati engedély kiadása helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést köthet.
A közterület-használat engedélyezésére hatósági szerződésben kerülhet sor, ha:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegére,
b) a használni kívánt terület nagyságára vagy
c) a használat tervezett időtartamára tekintettel a rendeletben foglaltaktól eltérő, illetve további feltételek meghatározása szükséges.
Hatósági szerződés megkötésére akkor van lehetőség, ha a közterület-használat
a) a közérdek sérelme és a szomszédos közterületek használatának akadályozása, harmadik fél sérelme nélkül megvalósítható, valamint
b) településrendezési szempontokat nem sért.
3. Kérelem
A közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 1., míg a közterület-használat bejelentését a 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
A közterület-használat bejelentéséhez csatolni kell:
a) a meghatalmazást, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el;
b) a használni kívánt közterületre vonatkozó helyszínrajzot, feltüntetve rajta az igényelt közterületet, a környező utcákat, az épület homlokzati falától és a járda szélétől való távolságát, továbbá terasz esetén az üzlet bejáratától való távolságot.
A közterület-használati engedély iránti kérelemhez a fentieken túl csatolni kell:
a) a közútkezelői és a tulajdonosi hozzájárulást;
b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító, nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát;
c) az elhelyezni kívánt létesítmény műszaki leírását és terveit
d) építési engedélyhez kötött építmény vagy építési munkálattal összefüggő közterület-használat esetében az építésügyi hatósági engedélyt vagy a munkavégzésre jogosító engedélyt;
e) úttest és járda igénybevétele esetén a helyszínrajzon túl a jóváhagyott forgalomtechnikai tervet;
f) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység esetén az eljárásban hozott döntést.
A közterület-használati engedély iránti kérelem beadása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
4. Eljárási szabályok
A közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásokban első fokon átruházott hatáskörben a jegyző jár el. A közterület-használati engedély esetén az ügyintézési határidő 30 nap. A közterület-használat bejelentését a jegyző a bejelentő lap záradékolásával tudomásul veszi.
A közterület-használat engedélyezése során - szükség esetén - figyelembe kell venni:
a) a főépítész véleményét,
b) a közútkezelő hozzájárulását, illetve
c) az ügy elbírálása szempontjából érintett szakértő szakvéleményét,
d) a rendőrség véleményét.
A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és állandó lakóhelyének, székhelyének vagy telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, területnagyságának, módjának és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértő szakvéleményében foglalt előírást,
e) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,
f) a közterület folyamatos tisztántartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,
g) a közterület-használati engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
h) a közterület-használat megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint a közterület-használati engedély visszavonására való figyelmeztetést,
i) a közterület-használati engedély megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget
j) a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást.
Közterület-használati engedély kizárólag meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, legfeljebb 1 évre adható. A közterület-használó a közterület-használati engedélyben foglalt időtartam elteltét, feltétel bekövetkeztét követően köteles a közterület-használatát minden kártalanítási és csereterület biztosítására irányuló igény nélkül haladéktalanul megszüntetni, valamint a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani. A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.
5. Díjfizetés
A közterület rendeltetéstől eltérő használatért a rendelet 3. melléklete szerinti díjtáblázat alapján megállapított közterület-használati díjat kell fizetni. Amennyiben a kérelmező a közterület-használati engedélyt a kérelem benyújtását követő 15 napon belüli kezdő időponttal kéri, a rendelet 3. melléklete szerinti díj 125 %-a fizetendő.
A közterület-használati díj megállapításánál:
a) minden megkezdett napot egész napnak,
b) minden töredék-négyzetmétert felfelé kerekítve egész négyzetméternek kell tekinteni.
A közterület-használati díj kérelemre mérsékelhető, így különösen amennyiben a közterület használatára közösségi vagy jótékonysági célú tevékenység végzése céljából kerül sor, illetve egyéb kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén. A közterület-használati díj fizetése alól évente egy alkalommal mentesül az a helyi civil szervezet, amely Budakeszin élő közösség számára az előbbiekben felsorolt tevékenységet végez. A közterület-használati díj mérséklése esetén a rendelet 3. melléklete szerinti díj legfeljebb 70 %-nak megfelelő összeg mértékéig csökkenthető. A kérelmező legalább 6 hónap egybefüggő időtartamra szóló közterület-használati engedély esetén - legfeljebb a közterület-használat időtartamára - havi részletfizetést kérhet. Amennyiben a közterület-használó a havi részletet nem teljesíti határidőben, és részletfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a fennmaradó összeget köteles 15 napon belül egy összegben megfizetni.
6. A jogosulatlan közterület-használat
A közterület-használati engedélyt a helyszínen kell tartani, és azt az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni. A közterület-használatának ellenőrzésére a közterület-felügyelő, valamint a jegyző képviseletében eljáró köztisztviselő jogosult.
Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használ, az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a jogellenes közterület-használatot minden kártalanítási és csereterület biztosítására irányuló igény nélkül haladéktalanul megszüntetni, valamint a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani.
Amennyiben a jogosulatlan közterület-használó az eredeti állapotot 48 órán belül nem állítja helyre, azt az önkormányzat a jogosulatlan közterület-használó költségére elvégeztetheti.
Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a fentiek szerinti 48 órában meghatározott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterületet:
a) közterület-használati engedély nélkül,
b) a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy feltételekkel, illetve
c) a közterület-használati engedélyben foglalt időtartamon túl használja.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indított közigazgatási bírságolási eljárás a jogosulatlan közterület-használót nem mentesíti a közterület-használati díj megfizetése, illetve az eredeti állapot helyreállítási kötelezettsége alól.
7. Záró rendelkezések
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hatályukat vesztik:
- a forgalmat akadályozó járművek elszállításáról szóló 35/1993., valamint
- a közterület-használat általános rendjéről, engedélyezéséről szóló 20/2004. (IV. 22.)
önkormányzati rendeletek.
Végezetül kérjük vegyék figyelembe, hogy a cikkben bemutatott önkormányzati rendeletben foglalt szabályok be nem tartása, vagy megszegése esetén Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 36/2013. (XI. 19.) számú önkormányzati rendelet 9. § (1) a)-b) pontjai alapján: „A rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás tanúsítójával szemben esetenként természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.”
A cikkhez tartozó önkormányzati rendelet hivatalos elérhetősége:
https://or.njt.hu/eli/v01/730095/r/2023/20/2023-09-29