Környezettudatosság és lakossági felelősségvállalás a téli csúszásmentesítéskor
A téli időszakban az utak és járdák csúszásmentesítésének témakörét két gyakran hangoztatott, de mégis követendő mondás köré kell szervezni. A „Navigare necesse est!” latin bölcsesség szerint hajózni vagy mai nyelvre lefordítva: „Közlekedni kell!”. Emellett viszont a „Think global! Act local!” azaz „Gondolkodj globálisan! Cselekedj lokálisan!” közismert környezettudatos szólamot is alkalmaznunk szükséges. A hó-eltakarítást és a csúszásmentesítést végző szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek együttes felelőssége és kötelessége alapvetően a biztonságos közlekedés körülményeinek megteremtésében áll. Mindezt úgy, hogy minél kisseb mértékben terhelje tevékenységük a környezetet.
Célok, feladatok és elvárások
Az utak síkosságmentesítését ellátó különböző szereplők a hó eltakarításával és/vagy a csúszást megakadályozó anyagok kiszórásával tehetik járhatóvá a különböző burkolatokat. A jég olvasztására illetve a csúszós közlekedési felületek érdesítésére számos anyagot és eljárást alkalmaznak Európa szerte és Magyarországon is, a közismert kősó vagy konyhasó (nátrium-klorid) mellett. A különböző anyagok jellegüknél fogva más-más mértékben és módon lehetnek káros hatással környezetükre.
A közutakat és közterületeket hivatalosan karbantartó szervezeteken túl a lakosság feladata a saját tulajdonú ingatlanok előtti közterületek használhatóságának biztosítása a téli csapadék eltakarításával és a csapadékelvezető árkok tisztításával. A társadalomnak mindezt megelőző szándékkal és a terület használatával arányos módon célszerű végeznie. Másképp fogalmazva a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de a környezetre a lehető legkisebb terhelés a megengedett. Bár a közlekedők igényei és elvárásai azt követelné, hogy az összes szilárd burkolatú közúton megvalósuljon a tél folyamán a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés, ez a környezetvédelmi elvek, a kapacitás hiánya és az úthálózat nagysága következtében nem valósítható meg. Kompromisszumos megoldásként a közútkezelők az utak jelentősége szerint szolgáltatási osztályokat határoznak meg. Csúszásmentesítéskor ilyen besorolás alapján döntenek az utak takarításának sorrendjéről és az alkalmazott anyagokról, eljárásokról.
Anyagok, eljárások és hatásaik
Jégolvasztó anyagok:
Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid: A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követően. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.
A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:
• Korrózió
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése
Kálium-karbonát: Homokkal keverve alkalmazták Bécsben. Erősen lúgos kémhatást eredményez.
Vinasz: Győr belterületén használták ezt a szeszipari mellékterméket. A mezőgazdaságban a tápanyag visszapótlására szolgál. A sóval ellentétben mínusz 8-10 fokon is hatékonyan olvaszt. A nitrogénkedvelő gyomok burjánzását idézheti elő. Enyhén bűzös, barna színű anyag, mely a ruhán maradandó foltot hagy.
Transheat: Magyar fejlesztésű anyag műtrágya alapú, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötőhártyáját gyengén irritálhatja.
Speciális jégolvasztó anyagok repülőterek kifutópályáinak jégtelenítésére:
Urea: Nagy mennyiségben a műtrágyákhoz hasonlóan mérgező a növények számára. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj szerkezetét és ammónia-tartalma a talaj élővilágát is károsíthatja. Enyhén bűzös hatást keltő anyag.
Kálium-acetát: Az urea helyettesítésére fejlesztették ki. A kevésbé kockázatos anyagok közé tartozik.
Alkoholok, glikolok: Az alkohol növeli a kémiai oxigénhiányt. Mindkét vegyület különösen a talaj és a felszíni víz élővilágára , az alacsonyabb rendű állatokra valamint a hüllőkre és a kétéltűekre gyakorolnak káros hatást.
A felsorolt anyagok mindegyike a levegőbe jutva szem, bőr vagy a légzőrendszer irritációját okozhatják. Ilyen esetekben bő vízzel kell leöblíteni azokat.
Alternatív megoldások a sózás helyettesítésére
A fenti anyagok jó példák arra mit és miért nem szabad alkalmazni a ház környékén. Ezek olyan speciális vegyületek, melyeket speciális szituációban és technológiával és a lehető legkisebb mértékben szabad csak felhasználni. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózás nem kívánt hatásainak elkerülésére sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
A sózást mindenképpen el kell kerülni érzékeny és védett természeti területeken, értékes vízbázisok környezetében, továbbá minden olyan területen, ahol sózásra érzékeny növényfajok fordulnak elő. A parkokban és magánkertekben közvetlenül a talaj felszínét ne sózzuk!!! Elsősorban a lejegesedett közlekedésre használt felületeket kell csúszásmentesíteni, de mindezt csak akkor, ha már ellapátoltuk a havat!!!
Érdesítő anyagok
Homok: A homok változó mértékű, de kis koncentrációban tartalmaz nehézfémeket, melyek kockázatos anyagok. Ezen túl jelentős mennyiségű iszapot az út mentén, mely kiszáradás után a levegőbe kerülve növeli az ülepedő por koncentrációját és gyorsítja a vízelvezető árkok feliszapolódását. Egyúttal a kipufogógázok és egyéb talajra kerülő szennyeződések megkötésében is szerepet játszik.
Zúzalék, fűrészpor, forgács: Hatásuk hasonló a homokéhoz.
Salak: Jóval több szennyező alkotóelemet tartalmazhat, mint az előbbiek. Bizonyos típusai kifejezettem károsak lehetnek a vízi ökoszisztémákra nézve. Gyorsan aprózódik. Nagyobb fajlagos felülete következtében egyéb szennyező anyagokat is jobban képes megkötni. Esetleges kéntartalma miatt savas kémhatást eredményezhet.
Az érdesítő és jégolvasztó anyagok együttes hatása igen hatékony megoldást jelent, de a felverődő szemcsék károsítják az autók védőrétegét, így gyorsítva a korróziót.
A csúszásmentesítés gyakorlata a lakossággal együttműködve
A csúszásmentesítő anyagok kijuttatása során a cél a minimálisan szükséges mennyiség meghatározása és annak olyan helyeken történő alkalmazása, ahol az leginkább nélkülözhetetlen. A jövőben nőni fog az ún. „fehér utak” mennyisége az országos közúthálózaton, ahol csupán nagyobb mennyiségű csapadék esetén végeznek hóeltakarítást. Ezeken a területeken csak hólánccal lehet közlekedni. Ilyen utakkal találkozhatunk például a Pilisben, Sopron környékén, a Mecsekben vagy épp a Bükkben.
A környezetvédelmi tárca mindezek érdekében a jövőben szigorítani fogja az érzékeny területeken haladó útvonalakra vonatkozó csúszásmentesítési szabályokat, a sózás káros hatásainak minimalizálásáért. Újabb utak nem kerülnek bevonásra a síkosság elleni aktív védekezésbe. A sózás hatásainak nyomon követésére az autópályák mentén monitoring-berendezések állnak rendelkezésre.
Az úthasználóknak ezzel párhuzamosan fel kell készíteniük járműveiket a téli időszakra és téli gumit kell alkalmazniuk. A kötelező hólánc-használat is gyakoribbá válik. A változó intézkedésekkel járó kellemetlenségek nagyban csökkenthetők, ha a lakosság együttműködik a közút kezelőivel, tehát betartja a vonatkozó közlekedési szabályokat és korlátozásokat: figyelembe veszi a csúszásveszélyre figyelmeztető táblákat, helyesen választja meg a sebességet és a követési távolságot. Mindezek mellett él a közlekedésbiztonságot szolgáló téli közlekedési kellékekkel (téli gumi, hólánc) és érdeklődik az útviszonyokról az információs szolgálatoknál.
A ház körüli és a kötelező ingatlan előtti közterületek síkosságmentesítésekor egyaránt a lehető legkevesebb anyag kijuttatására kell törekedni. Figyelembe kell venni, hogy a megelőző szórás jóval hatékonyabb megoldást jelent. Gyakran a hó letaposását megelőző lapátolás vagy seprés is elegendő. Amennyiben érdesítő anyagot szórnak ki, figyelmet kell fordítani annak olvadás utáni összetakarítására is.
Az utak tulajdonosai és kezelői
Az országos közutak tulajdonosa az állam. A tulajdonosi feladatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el. A fenntartási és fejlesztési pénzügyi források kezelője a minisztérium háttérszervezete, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság. A helyi közutak tulajdonosai az önkormányzatok. A tulajdonosok a közút kezelésével megbízhatnak más szerveket vagy vállalkozásokat.
Az országos közúthálózat üzemeltetése és fenntartása irányításával az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság foglalkozik. Az autópályák és autóutak kezelője az Állami Autópálya Kezelő Rt. A többi út kezelését a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok (összesen 19 db) végzik, ezek egy-egy megyei központból és területi üzemmérnökségekből állnak.
A helyi közutak kezelésére az önkormányzatok adnak megbízást. Általában a városokban és nagyobb településeken külön közútkezelő szervezeteket hoztak létre. A közútkezelés bizonyos feladatait a jegyzők irányítják.
A fővárosban a kiemelt főutak kezelését a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. Végzi. A kerületek különböző formában látják el ezt a feladatot (közútkezelő szervezet létrehozása vagy egyedi megbízások vállalkozók felé).
A cikk forrása: www.kvvm.hu
A csúszásmentesítéssel, sózással és a téli közlekedéssel kapcsolatban az alábbi helyeken lehet érdeklődni
állami utak: Magyar Közút Nonprofit Zrt. (Központ)
Cím: 1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13.
Telefonszám: 06-1-819-9000
Honlap/elérhetőségek: https://internet.kozut.hu/elerhetosegeink/
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Útinform: +36-1-336-2400
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
önkormányzati utak: Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.
Cím: 2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Telephely: 2092 Budakeszi, Akácfa utca 18.
Telefonszám: 06-23-451-305
Honlap: bvv.budakeszi.hu
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A csúszásmentesítés helyi szabályozása tekintetében keressék fel a települési önkormányzatok illetékeseit, illetve olvassa el a témakörhöz kapcsolódó cikkünket.