Hírek

Tájékoztató a szúnyogok elleni védekezésről

Utepeites

TÁJÉKOZTATÓ A SZÚNYOGOK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL

 

1. A szúnyogokról általában

Mi a különbség a szúnyogok között és mi a közös bennük?

Hazánkban több, mint 50 csípőszúnyog faj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben. 

A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját szívják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket. 

A szúnyogok fejlődésmenete a következő: a szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség. A lárvák a vízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak. A bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstény tojásait vagy víz felszínére, vagy a víz közelébe helyezi el. A nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak. 

A különböző fajok különböző élőhelyeken fordulnak elő. Egyes fajok a folyók árterében, tavak, csatornák közelében előforduló ún. ártéri szúnyogok, melyeknek a lárvái a part menti sekély vizekben, a hullámzás és áradás miatt képződő tócsákban fejlődnek. Előbbiek, hirtelen, tömegesen jelenhetnek meg tavaink folyóink környezetében. Más fajok mocsaras, lápos területek pocsolyáiban fejlődnek. Néhány faj lárvái viszont faodvakban, sziklahasadékokban összegyűlő vízben élnek. Utóbbiaknak otthont adhat a vízgyűjtő hordóban, virágcserép alatt, szétszórt hulladékban stb. összegyűlő esővíz. 

A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet. 

Miért nem csak vízparton találkozunk szúnyogokkal? 

Folyók, tavak partján nyáron tömegével fordulhatnak elő a szúnyogok. Ugyanakkor a természetes vizektől távol is találkozhatunk velük. Ennek oka egyrészt az, hogy a szúnyogok terjedését a légmozgás segíti, a szél kilométerekre sodorhatja őket szaporodási helyüktől. Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, melyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Ezek a szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. Városi környezetben rengeteg olyan tárgy van, melyekben az összegyűlő esővíz lehetővé teszi a szúnyogok szaporodását.

 

2. Miért fontos a szúnyogok elleni védekezés?

A csípőszúnyogok csípése egyrészt kellemetlen, másrészt, ami járványügyi és gazdasági szempontból fontosabb: betegségeket terjeszthet. A szúnyogok által terjesztett fertőzések az embereket és/vagy az állatokat is megbetegíthetik. 

Központilag irtják a szúnyogokat, miért van szükség a lakosság segítségére? 

Az ország bizonyos területei folyóink, tavaink környezetében, az ártéren fejlődő szúnyogok miatt fokozott szúnyogártalomnak vannak kitéve. A vízpartok környékén a nyári időszakban a turizmus, a forgalom is nagyobb mértékű. A központi szúnyogirtás főként ezekre a területekre csoportosítja erőforrásait. 
Ahogyan már jeleztük, vannak olyan szúnyogfajok, melyek lárvái a különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák. Bár a földi és légi kémiai szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat.

A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni. Ez különösebb anyagi ráfordítást és vegyszerhasználatot nem igényel, a környezetre nézve nem káros. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként. 

 

3. Kötelezhető-e valaki a szúnyogok irtására?

Igen. 

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. §-a szerint a vérszívó szúnyogok egészségügyi kártevőnek minősülnek, melyek ellen védekezni kell, továbbá: „ (1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.”, valamint „(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.” 

Magánterületen tehát a tulajdonos/fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

 

4. Mit tehet magánemberként, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében? 

Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. 

  • Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
  • Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
  • Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le.
  • Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
  • A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
  • Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.
  • Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet.
  • Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.

 

5. Mit tehet a munkahelyén, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Hazai tapasztalat, de nemzetközi kutatások szerint is, egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munka, mely folyamán az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak vannak.

A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet. 
Ha a munkahelyén tapasztalja szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel munkáltatója / munkatársai figyelmét arra, hogy a szúnyogok elleni védekezés jogszabályban előírt kötelezettség. 

Mire érdemes figyelni? 

  • A szabadban tárolt hulladékban, gumiabroncsokban, karosszériaelemekben az esővíz összegyűlik. Ezeket fedett helyen kell tárolni, ha ez nem oldható meg, fóliával kell letakarni. Kertészetekben a locsoló edényekben és a virágládák alatt, cserepekben, megálló vizet hetente legalább egyszer ki kell önteni és újra cserélni. Úgy öntözzön és a mezőgazdasági fóliát úgy terítse le, hogy ne képződjenek tócsák.
  • A teherautók ponyváján az esővíz tócsákat képezhet. Ez a téli időszakban a jégtömbök kialakulása miatt veszélyes, de nyáron is érdemes a vizet leborítani a ponyváról, mert abban is szúnyoglárvák fejlődhetek, sőt „utazhatnak” új területekre.
  • Az ipari medencékben, nyílt víztároló tartályokban szúnyoglárva-irtó szerrel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. Amennyiben a munkahelyen ilyen, illetve hasonló berendezések előfordulnak, a hatékony védekezéshez javasolt kártevőirtó szakvállalkozó segítségét igénybe venni.
  • Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfi ólban, stb. nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, melyek az állatokat is megbetegíthetik. A fagymentes helyekre gyakran húzódnak be a kártevők, hogy a telet átvészeljék. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit védje szúnyoghálóval. 

 

IDE kattintva letöltheti az ÁNTSZ vonatkozó lakossági tájékoaztató anyagát.

A cikk forrása: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_tajekoztato.html

Egyéb hasznos információk a szúnyoggyérítés témakörben: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szunyog2019_gyik

A KÖZKUTAK (KÖZKIFOLYÓK) JOGSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL

TÁJÉKOZTATÁS A KÖZKUTAK (KÖZKIFOLYÓK) JOGSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL

100225 ivoviz kut clap 300x160

A településeken üzemelő közkifolyók (kék színű közkutak) közcélú, illetve a bekötéssel nem rendelkező lakosok ivóvízhez jutását szolgálják. A közkutak működtetésével kapcsolatban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet rendelkezik, melynek lényege szerint a közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet - háztartási célú vízhasználatra - a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe. Tehát, a közkutakat kizárólag háztartási célú használatra lehet igénybe venni azon lakosoknak, akiknek lakásába az ivóvíz nincs bekötve, vagy az ivóvíz-szolgáltatás korlátozás alá esik.

A fentiekkel ellentétben sajnos nagyon sokan egyéb célokra (építkezés, locsolás, gépkocsi mosás, úszómedence feltöltés, stb.) is igénybe veszik a közkutakat - gumicső vagy toldalék felszerelése mellett - akár több köbméter vizet is elhasználva ez viszont szabálytalan közkúthasználatnak minősül. Az ilyen módon szabálytalanul eljáró személyek jelentős anyagi kárt okoznak az önkormányzatoknak, mivel a közkifolyón szolgáltatott ivóvíz után keletkező vízdíjat a víziközmű-szolgáltató felé a települési önkormányzatnak kell megfizetnie. 

Összegezve, ha minden felhasználónak fizetnie kell a valós vízfogyasztása után, akkor nem szabad meghagyni annak a lehetőségét, hogy bárki szabálytalanul - jogszabályellenes módon - ingyenesen használja a közkifolyókat nem háztartási célú vízhasználatra.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a közkifolyókról csak szabad kifolyással lehet vizet vételezni, a közkifolyókra pl. toldalék, gumicső felszerelése tilos! Szintén tilos a közkifolyókról a vizet öntözésre, gépjárműmosásra, mezőgazdasági, stb. célokra használni! 

A közkifolyók, nem háztartási vízszükséglet kielégítése (pl. építkezés) céljára történő igénybe vételéhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges. A szabálytalan vízvételezőkkel szemben hatósági eljárás indítható.

Tisztelettel megkérjük valamennyiüket, hogy a közkifolyók használatának rendjét fentiek szerint legyen szíves betartani!

kut

 A cikkben leírtak konkrét jogszabályi háttere:

 A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 81. §-a alapján:
(1) A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet - háztartási célú vízhasználatra - a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe.
(2) A víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vízhasználat mennyiségét bekötési vízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. A megállapított fogyasztás után a szolgáltatató és az önkormányzat által kötött szerződés szerint a települési önkormányzat fizeti a díjat a víziközmű-szolgáltató részére.
(4) A víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi helyet az ellátásért felelős állami tulajdonosi joggyakorló vagy a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az ellátásért felelős és az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.
(5) A víziközmű-szolgáltató közszolgáltatási feladatai ellátásához a közterületen lévő tűzcsapról vizet vételezhet.

Legyél te is tűzoltó!

Tuzoltoauto

Legyél te is tűzoltó!

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felvételt hirdet beosztott tűzoltó munkakörre. Minden érdeklődő jelentkezését várjuk, aki elkötelezett a hivatásos szolgálat iránt. 

 

A tűzoltó hivatás előnyei:

- változatos munkakör

- a kiképzést követően átlagosan havi 8 szolgálat

- sok szabadidő

- tanulási, továbbképzési lehetőség

- egyéb szakma megszerzésének lehetősége

- tervezhető életpálya

- a legelismertebb hivatást gyakorolhatja

 tuzoltok

Hogyan lehetek tűzoltó?

Beosztott tűzoltói képzésbe való bekerülés feltétele az előzetes fizikai, egészségügyi és pszichikai vizsgálaton történő alkalmasság, a vizsgálaton túl ún. kifogástalan életvitel ellenőrzésen is át kell esnie a jelentkezőknek.

A hivatásos állományba vétel feltétele:

  • 18. életév betöltése
  • büntetlen és kifogástalan életvitel
  • cselekvőképesség
  • magyar állampolgárság
  • legalább középfokú állami iskolai végzettség (érettségi vagy szakiskolai végzettség)
  • alkalmassági vizsgálatokon való megfelelés

Előny: „C” kategóriás jogosítvány

A tűzoltó szakképzés 5 hónapig tart. A képzés ideje alatt nettó 150.000 forint támogatás, egészségbiztosítási járulékfizetés, ruházatot, szállást és napi háromszori étkezést térítésmentesen biztosítunk a képzésben résztvevőknek.

A felvételi eljárás menete:

A felvételi tájékoztatóra  a háziorvossal kitöltött nyomtatványon kívül a jelentkező hozza magával az önéletrajzátszemélyes okmányait valamint – mivel beiskolázás feltétele minimálisan az érettségi vizsga vagy a szakiskolai végzettség megléte –, ezért az érettségit vagy a szakiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát.

Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatát az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet szabályozza.

Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába jelentkezők részére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ (FKI TEPMEK) Egészségügyi Osztálya végzi (1081 Budapest, Dologház u. 1.). Az egészségügyi alkalmasság felmérése során az alábbi vizsgálatok elvégzésére kerül sor:

  1. A jelentkezőnek háziorvosi igazolást kell kérnie a korábbi megbetegedéseivel kapcsolatban, valamint a fizikai alkalmassági vizsgálaton történő részvételhez.
  2. Egy teljes laborvizsgálat elvégeztetése, melynek eredményét a jelentkezőnek a csapat-orvosi vizsgálatra magával kell hoznia.
  3. 1 éven belüli, érvényes (negatív) tüdőszűrő lelettel kell rendelkezni.
  4. Urológiai vizsgálat előzetes elvégeztetése, ennek eredményét szintén a csapatorvosnál kell leadni.
  5. Csapat-orvosi vizsgálat (testsúly, testmagasság, testtömeg index, EKG, keringési, légzési, hasi szervek, az idegrendszer, érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálata, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, fogászati, szemészeti vizsgálat, hallásvizsgálat).

pszichikai alkalmassági vizsgálatra az FKI TEPMEK Pszichológiai Osztályán kerül sor (1025 Budapest, Budakeszi út 45.). Ennek keretében teljeskörű alkalmassági vizsgálatot végeztetünk, mely tesztekből, műszeres vizsgálatokból áll.  A pszichikai vizsgálat minimálisan 4 óra időtartamú, ezért azon kipihenten kell megjelenni!

fizikai alkalmassági vizsgálatot a Pest MKI sporttisztje tartja a Rendészeti Szervek Kiképző Központjában. Ennek helyszíne: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 11.

A fizikai állapotfelmérés vizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a jogszabály.

  • I. korcsoport: 29 éves korig
  • II. korcsoport: a 30-35 éves kor között
  • III. korcsoport: a 36-40 éves kor között
  • IV. korcsoport: a 41-49 éves kor között

A vizsgálaton a 2000 méteres síkfutás teljesítése minden jelentkező számára kötelező, ezen felül a következő mozgásformák közül kell négyet kiválasztani és teljesíteni a résztvevőknek a megadott szintidőn belül:

  • mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
  • hajlított karú függés
  • fekvenyomás
  • 4x10 m-es ingafutás
  • helyből távolugrás
  • hanyattfekvésből felülés

A vizsgálaton résztvevő az elért eredményére figyelemmel kérheti az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során a kérdéses mozgásforma megismétlését.

Amennyiben érdeklődik a tűzoltó szakmai iránt, jelentkezni, bővebb tájékoztatást kérni a  (+36-1) 469-41-05-ös telefonszámon vagy a  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen lehet.

 

Budakeszi Polgármesteri Hivatal, 

2092 Budakeszi, Fő utca 179  

+36 (23) 535-710/107  

kozbiztonsag@budakeszi.hu

©2019 Budakörnyéki Közterület-felügyelet. Minden jog fenntartva!

Keresés